Ebben a postban a saját munkamenetemet írom le. Persze így eljárni egy luxus, az ember többnyire turistaként kapkod, de talán ez a kis összefoglaló segíthet a sietős helyzetekben is. Legalábbis remélem, hogy ha így összeírtam, jobban fogok emlékezni rá :)
A tájképfotózást különböző fázisokra osztottam be. Ezek persze kihagyhatók (najó, az exponálást azért jó megtartani) de nagyjából ezt csinálom, ha a környéken szeretnék valamit lefotózni.

Elgondolás
Mi a célunk a tájképpel? Mit szeretnénk? Nyugalmat, mozgalmat, magányt vagy nyüzsgést? Pazar látványt vagy bensőséges hangulatot? Természetes kinézetet vagy elborult illusztrációt? Minden további lépést ennek függvényében kell tervezni. Persze kell hagyni egy kis nyílást a meglepetéseknek és nem kihagyni a más jellegű fotók lehetőségét sem.

Témaválasztás
Ha a generális elképzelés már megvan, járjuk körbe a helyet. Mik az adottságok, mit szeretnénk-tudunk kihozni belőle? Milyen különleges látványra, hangulatra van lehetőség? Mit tartalmaz a táj, ami megfelelhet célunknak? Ködös erdő, hosszú záridős víz, naplemente? Alkalmas a helyszín a fekete-fehér fotózásra vagy inkább a telt színek érvényesülnének jobban?

Felderítés
Ha már alaposan szemügyre vettük a helyszínt és a témának alkalmas részleteket, kezdődhet a felkészülés. Látogassunk el a helyszínre minél többször - nem csak szép időben! Figyeljük meg az évszak jellegzetességeit, jegyzeteljük le, amit az egyes alkalmakkor látunk. Tanuljuk meg, mivel jár az időjárás-változás: mikor milyen fények, felhők várhatók. A helyszín melyik fénynél adja a legtöbbet? Hajnalban, esetleg bárányfelhők alatt, vagy épp ködben? Milyen látószög, szűrő vagy egyéb felszerelés lehet hasznos? Ilyenkor akár a pontos helyet is kiválaszthatjuk, ahonnan fotózni akarunk. Itt lépnek érvénybe a fotóskönyvek aranyszabályai: előtér kitöltése, tekintet végigvezetése a fotón, átlók, textúrák…

Tervezés
Jelöljünk ki néhány időpontot, amikor ellátogathatunk a helyszínre elkészíteni a fotót. Nézzünk időjárásjelentést, ne érjen meglepeésként az adott fényviszony. Derítsük ki, nincs-e aznap felvonulás, majális, cserkészdzsembori a helyszínen. (Keserű tapasztalat beszél belőlem.)

Exponálás
Sok tekintetben ez a legegyszerűbb része a folyamatnak. Ha már sikerült kiválasztani a helyszínt, a témát, a fényeket, az időpontot - akkor már nyert ügyünk van. Ennél a stádiumnál jön be a képbe a végleges komponálás, a képkocka megtervezése, az előtér kitöltése, ‘keretezése’ - mindez sokkal könnyebb, ha már voltam a helszínen és tudom, hogy kb mit, milyen szügből szeretnék lefotózni.
Állványt fel, rekeszt le és hadd szóljon. Az állvány lehetővé teszi a szűk rekeszt - én f11 vagy f13-at szoktam választani, ez nagylátón már garantálja a maximális élességtartományt, de még nem sérül a képminőség - és az ISO-t sem kell 100 fölé tekerni. Ha a polárszűrő is fent van, akkor akár nappal is az 1 másodperces záridő közelébe kerülhetek.

Utómunka
Ez a rész teljesen egyéni, erre nagyon sok szót nem is szeretnék pazarolni. Ha a fények és a helyszín megfelelőek, akkor RAW konvertáláson kívül nem igényel sokat a fotó: némi színegyensúly-módosítás és kontraszt ami a legtöbb esetben szükséges. Persze ha direkt HDR-t vagy acidot indultam fotózni, akkor nyilván a számítógép előtt is vár rám munka. Volt már példa arra is, hogy átmenetes ND szűrő hiányában két expot mostam össze, hogy kijöjjön a helyes expo az előtérben és a háttérben egyaránt.

This entry was posted on vasárnap, március 8th, 2009 at 14:08 and is filed under Nincs kategorizálva. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site.