130 ezer eurós kártérítés jogtalan fotókért
(Mindenekelőtt: nem feledkeztem meg az utómunkás játékról, amelyre remek feldolgozások érkeztek. De időközben ellopták a telefonom és emiatt egy kissé összeomlott az életem, szóval egy kis türelmet kérek, lesz eredményes poszt a munkákból!!)
Ma reggel egy érdekes e-mailt kaptam a Getty Images stockfotós ügynökségtől, ahova néha feltöltögetek képeket eladási, licenc céllal. A cég szóvivője tájékoztatta a fotósokat, hogy nemrégiben egy francia bíróság 130 ezer eurós kártérítést ítélt Le Corbusier építész és dizájner jogutótdjának, mivel az ügynökség által értékesített 52 fotón jelenik meg Le Corbusier által tervezett bútordarab. A bútorokat ugyanolyan szerzői jog védi, mint bármilyen más műalkotást, ezért nem lehet engedély nélkül felhasználni őket egyéb műalkotások készítése és értékesítése során (az inkriminált fotókon emberek ülnek a székeken, zenét hallgatva, ilyesmi). A jogutód ezért keresetett nyújtott be a francia bíróságon, amely a jogutód javára és a Getty Images kárára ítélt és az ügynökséget fotónként 2500 euró kártérítésre kötelezte (ha jól értelmezem a francia szöveget). A bíróság ráadásul napi 10.000 eurós kötbért szabott ki az ügynökségre, amennyiben a jogsértő tartalmat nyolc napon belül nem távolítja el az oldalról.
Ismeretes, hogy nem csupán fotók, könyvek, zenék esnek a szerzői jog alá, hanem akár épületek, épületrészek is, egyik legismertebb ilyen példa az Eiffel-torony esti díszkivilágítása, amely az adott dizájner szellemi tulajdona, ezért - elvileg - nem szabad engedély nélkül fotózni, a fotókat terjeszteni. De a Trocaderon kattogó turistákat szinte lehetetlen ellenőrizni, míg a Getty Images fotói igencsak szem előtt vannak, ráadásul az ügynökség egy könnyen megfogható jogi személy. A Le Corbusier alkotásokat szerepeltető fotók ráadásul kereskedelmi forgalomban voltak, tehát nem egyszerű amatőr fotókról van szó, amelyeket valaki kedvtelésből készített, hanem a fotós és a Getty Images közvetetten pénzt keresett a jogtalanul felhasznált bútordarabokon.
Azt nem tudni, a Getty Images ráveri-e a kártérítés összegét a feltöltő fotósra. Elhúzódó jogvita lehet a dologból, hiszen a publikálás során a fotós és a Getty is jogsértést követett el. Mindenesetre érdekes eset, hiszen mi fotósok általában azon füstölgünk, hogy a mi alkotásainkat használják engedély és tiszteletdíj nélkül. Most pedig egy fotóst, fotós oldalt marasztaltak el egy másfajta műalkotás jogszerűtlen felhasználása miatt. Copyrightception :)
A Getty azonnal megkezdte az esetleges jogsértő fotók törlését az ügynökség gyűjteményéből. Törölnek minden olyan fotót, ahol dizájner bútor és egyéb dizájner tárgyak akár részben megpillanthatók. Az említett e-mailben pedig a közreműködő fotósok segítségét kérik: segítsenek megtalálni és eltávolítani az esetleges jogsértő tartalmat az oldalról.
A francia bíróság döntését itt elolvashatjátok (link). Nem csak franciául értőknek, hiszen a döntésben szerepel néhány az inkriminált fotók közül is. Csak aztán óvatosan nézegessétek, nehogy titeket is bepereljen valaki!
Ez is érdekes történet: http://www.dpreview.com/news/2012/01/25/Imitated_Image_Copyright_Case
Hmmm… Clark Ádám jogutódjainak nem járna azután pénz, hogy valaki átmegy a Lánchídon? nem sorolom tovább a C-vitaminnal, szódával…
Rohadjon meg az egész szerzői jogvédelem ott ahol van…
no igen, amikor nem nekünk járna a lóvé, akkor hülyeség az egész jogvédelem fogalma ;)
Pszicholand: jaja a plágium megint megérne egy misét meg soksok posztot. Minap találtam a fotozzon egy kiköpött olyan képet, amit egyszer én is lőttem, szinte pixelre ugyanolyan a két kép. Viszont arra jutottam, hogy
a) a fotó nem éppen eredeti, mármint az enyém sem, aki hasonló felszereléssel bemászik ugyanarra a helyszínre, az jó eséllyel fog nagyon hasonlót lőni, ha készít egy sorozatot
b) a fotóstársnak sok munkájába lett volna megkeresni az én fotóim között pont ezt a képet, mert soha nem volt nagy dobra verve
c) meg amúgyis :)
Réka: jól látod, sokan nehezen tudják elviselni, hogyha a törvények őket korlátozzák, és nem másokat. pl az illegális szoftverekkel, filmekkel, zenékkel semmi baja nincs azoknak a fotósoknak sem, akik egyébként reklamálnak, hogy a képeiket lopkodják…
Pszicholand: az a londoni buszos történet egy kicsit árnyaltabb, nem egyszerűen hasonló fotókról volt szó, ezt nem árt azért figyelembe venni, mielőtt sopánkodni kezdünk, hogy jajj, mi lesz ha hasonló képet csinálok, mint más.
http://blog.volgyiattila.hu/2012/01/25/megdobbento-szerzojogi-itelet-es-megis-jogos/
Egyébként hasonló fényképet csinálni nem szerzői jogsértés:
http://blog.volgyiattila.hu/2011/09/30/szerzoi-jog-nem-minden-lopas-amirol-azt-gondoljak/
Nincs ez egy kicsit túllihegve? Értem én, hogy szerzői jogok, meg pénz, meg minden.
Az lenne a megoldás, hogy nézzek körül, ha fotózni megyek, hogy valaki nem lőtt-e már képet ugyanarról a témáról ugyanonnan? Vagy ha képet szerkesztek, mentsem el az összes fázist, hátha később bizonyítanom kell, hogy a kép az enyém, én lőttem és nem loptam?
“De a Trocaderon kattogó turistákat szinte lehetetlen ellenőrizni, míg a Getty Images fotói igencsak szem előtt vannak, ráadásul az ügynökség egy könnyen megfogható jogi személy.”
Magyarul nem is az a lényeg, hogy van-e jogsértés-e vagy sem, hanem az, hogy mennyi pénzért lehet perelni?
SA-9 Gaskin: nem az a kérdés, hogy perelni mennyire lehet, hanem az általam linkelt londoni esetben is, meg a mostani Getty történetben is, hogy mennyire keresni akarsz más szerzői jogának a megsértésével.
Magadnak privát célra úgy fényképezel BÁRMIT, ahogy akarsz, mert ha magadnak csinálod és nem mutogatod, akkor senki nem látja rajtad kívül.
Viszont ha publikálsz valamit (akár saját blog vagy fotómegosztó), az már sérthet jogokat….ha viszont kifejezetten a világ legnagyobb fotóüzlete próbál belőle bevételt csinálni, akkor elég egyértelmű az üzleti szándék. A Getty pedig pontosan tudja, hogy az üzleti célú fotóikhoz szükséges beleegyező nyilatkozat a képen látható dolgok jogtulajdonosaitól.
Hát ezt nem hittem volna, pedig jó régen húzza a vállamat a szettáska. A személyiségi jogait a rendszerváltás után pár évig szinte senki nem érvényesítette, az ego és a jog rendszertipikusan volt elnyomva. Az első esetem egy múzeumi sajtótáj volt jó 10 éve, amikor a sorompókezelő kifogásolta, hogy miért nem kértem engedélyt, mielőtt leképeztem a sorompókezelés közben. A helyi és az eseményre helyet bérlő cég kommunikációs vezetőjével valamint az alkalmazottal a sorompónál azonnal tisztáztuk, hogy a múzeum hibázott, közölniük kellett volna, hogy az ott dolgozók képmása szerepelhet a médiában, aki nem szeretné, szólhatott volna.
Jó ez a poszt, mert szól a fotel vagy kanapé helyett :) Meg egy kicsit, vagy nagyon is, kivillantja a foga fehérjét enne a rohadék, egymásnakesősnappalölünkestesörözünk üzleti világnak. Visszatérve a majdnem offra, a tavalyi sajtófotón sokáig ment és csak a cél előtt bukott meg ez a fotóm: http://gaborcsikos.smugmug.com/Art/people/privacy/1029691907_Nn98g-L.jpg Úgy látszik jöhetek egy Eiffel-tornyos analógiával az idén:)
Sziasztok!
1. Az iStockon user manuáljában is szerepel az Eiffel-tornyos példa, hogy csak az éjszakai megvilágítás jogvédett.
2. Formatervezés eredménye nem szerepelhet a fotón felismerhető módon. Pl. az autóm orrát alaposan átalakítottam, a márkajelzést levettem róla, de visszadobták a képet. Autónak csak fel nem ismerhető része szerepelhet. Érdekes, hogy mozdonyokat lehet fényképezni, csak a feliratokat kell eltüntetni.
3. A feltöltő fotós nem lehet felelős a jogsértésért, ugyanis a gyűjteménybe kerülést szigorú vizsgálat előzi meg az ügynökség részéről. Az ügynökség sem hibás ugyan, de a büntetést csak neki kell állnia.
4. Még a saját kutyám fényképét sem tehetem fel a gyűjteménybe tulajdonosi nyilatkozat nélkül, elvileg.
vAfotóriporter: ööö, én egy cikk linkjét küldtem - nem sopánkodtam.
Pszicholand: elég sokan sopánkodnak miatta, ha te nem azért oszottad meg a linket, akkor bocs