Amikor Májusban Pesten jártam és egy romos bérház gangjáról váratlanul ráláttam a városra, nos az az élmény sokáig fog élni bennem. Milyen lehet tehát az, amikor az ember a munkája révén naphosszat a legmagasabb háztetőket járja és ráadásul még fotózni is szeret? Az eredményt újból Zoli barátom szolgáltatja, aki a fortepan projekttel párhuzamosan publikálja a város felett készült fotóit. A színvilág egységes és meghökkentő, egyrészt régi képeslapokra hajaz, másrészt rögtön nagyanyám régi szovjet sztereoszkópja jutott eszembe, amelyhez szentpétervári diák voltak, illetve vannak. Rengeteget néztem azokat a képpárokat, és az ő kicsit fakult, de még mindig hihetetlenül élénk és meleg színviláguk jut eszembe ezekről a képekről is.

Zoli így fejezte be levelét: ‘ja, és néhányan nem tudják beazonosítani a helyszíneket, de sőt az országot sem - szerinted hagyjam meg őket ebben a kétségben? :)’

Szerintetek? Mondjuk engem is meghökkentett a sok szokatlan nézőpont, de azért szerintem egy kis nézelődés után a legtöbb helyszín felismerhető.

Vivien egyik kedvenc budapesti fotósom volt - azért csak volt, mert nemrégiben elköltözött és immár Kijevből jelentkezik képeivel. Bár Kijevet nem ismerem és így nem is annyira rokonszenves város, mint Budapest, a képek ugyanazt a minőséget és remek meglátást hozzák, mint a pestiek tették, szóval Vivien képeit továbbra is követni fogom, immár a Kijevi fotóblogon.
A flickr galéria, benne az összes budapesti :)) fotóval is, erre található.

Created with Admarket’s flickrSLiDR.

A kék órás fényképezésről már írtam korábban az éjszakai fotózást taglaló posztban (katt ide a linkért), azonban a téma ismét aktuális lett, mivel rátaláltam egy igen remek oldalra, amelyet egy magyar fotós készített. A Blue Hour Site (link) teljes egészében a kékórás fotózásnak szenteli tartalmát, és tele van hasznos cikkekkel, tippekkel, és egy fantasztikus kis funkció segítségével azonnal ellenőrizhetjük, mikor következik be nálunk a reggeli és esti kék óra. A funkció a kapcsolódó számítógép helyét veszi figyelembe, így mivel én Stockholmból kapcsolódom az oldalra, nekem automatikusan a stockholmi kék órák kezdetét és végét jeleníti meg, amint belépek az oldalra. Kényelmes és hasznos!

A fotózási tippekkel telített cikkek, írások mellett egy dinamikusan változó kékórás galéria is van az oldalon, ahova egy flickr csoportba lehet feltölteni képeket (napi 3 fotó a jelenlegi limit).
A Blue Hour Site-nak facebook csoportja is van, érdemes csatlakozni a legfrissebb képekért, hírekért.

Bár rengeteget lógok a flickr-en és néha azt gondolom, minden zugát ismerem, néha mégis olyan meglepetésekre bukkanok, hogy utána jó ideig keresem az állam. A mai napon is egy ilyen kincset találtam: az amerikai Seth Dennon fotóprojektje, amelyben építészeti részletekből farigcsál bizarr, meghökkentő arcokat. A külön fotózott, majd tükrözéssel, forgatással, vágással és színezéssel kollázsba illesztett képek fantasztikus mozaikot alkotnak, az arcoknak fantáziadús, a valódi embernevekhez hasonló, ám mégis némileg torzított neveket is ad. A műévsz saját nyilatkozata a sorozatról:
‘In the SethD8 Arch Faces series I focus on using photographs of architectural elements combined with manipulation and editing to bring out the faces watching us in every building and structure we create.’
Élvezzétek ti is ezeket az alkotásokat!

Created with Admarket’s flickrSLiDR.

Pihe, avagy Csörge Szabolcs arról nevezetes, hogy egy Pentax-al is gyönyörű képeket készít. Fotóit először a flickr-en ismertem meg (katt ide a galériáért) - egyik első magyar ismerősöm volt az oldalon. Azóta saját weboldala is van (katt ide), és nem mellesleg ma 29 éves. Még sok évnyi szépséges fotót kívánok neki!

Előző bejegyzésemben fölöslegesnek minősítettem a Tag Galaxy-t. Hogy miért? Mert a Flickr maga is rendelkezik egy remek saját keresővel, amely, ha nem is annyira grafikusan szórakoztató, mint a Tag Galaxy, nagyon funkcionális.
A következőképpen szoktam használni: beállítom a keresést az ‘Everyone’s Uploads’ opcióra, majd beírok egy keresőszót, pl. Budapest. Itt több lehetőségem nyílik: választhatom a Relevant, Recent vagy Interesting találatokat. Álatlában az Interesting-et választom, bízván a Flickr keresőmotor kifinomult algoritmusaiban (ritkán okoz csalódást). A talált képek méretét is beállíthatom, én a Mediumot szoktam választani, úgy a legáttekinthetőbb a találati oldal.
Ezután már nincs is más teendő, csak végigböngészni a Flickr által legérdekesebbnek ítélt képeket az adott témában.

Gyakran használom új fotótémák, úticélok felfedezésére: egy kiszemelt helyszín nevét beírom a keresőbe és megnézem az ott készült legérdekesebb fotókat. Ez nagyon inspiráló tud lenni, hiszen a legegyszerűbb helyeken is elképesztő fotókat bírnak készíteni az emberek.

Próbáljátok ki ti is!

Én ugyan soha nem értettem az 50mm őrületet - oké hogy szép és jó, de minek harsányan híresztelni, hogy ‘én olyan menő vagyok, hogy 50mm-n fotózok, mert beláttam a hatalmas értéket, és jófej módon még külön fotóblogot is indítottam az 50mm fotóimnak, mindegy milyen, csak 50mm legyen, mert azt olvastam a zinterneten, hogy az jó’ - szóval kicsit viccesnek tartom ezt az 50mm maszturbálást, dehát a trend az trend, még akkor is, ha történetesen jó dolgokat kap fel néha. Tény, hogy fotóim mintegy 65%-a készül 50mm objektívvel és a maradék egyharmadon osztozik meg a 10-20, a 28, a 85 és a 70-300. És ma reggel én is találtam egy jó kis kezdeményezést, amelyet megosztok veletek.
A Project 10-50 (katt ide) a 2010-es esztendőben 50mm-vel készült fotókat vár a flickr csoportjába. A dolog egyszerű: csatlakozz és tölts fel képeket. Az EXIF adatokat be kell szolgáltatni, és egyik feltétel, hogy zoom obival, 50es állásban nem kérnek képeket, csakis 50mm fix objektívvel készülteket. Természetesen már most lehet csatlakozni és feltölteni. Szerintem kipróbálom - egy saját 50mm blogot nevetségesnek tartok, de egy ilyen közösséghez szívesen csatlakozom.

Flickr statisztikámat böngészve a referrerek között bukkantam rá a taggalaxy.de weboldalra, ahonnan szokatlanul sok megtekintés érkezik a fotóimra. Ellátogattam hát hozzájuk és egy merőben fölösleges, ám annál látványosabb és szórakoztatóbb kis keresőre bukkantam. A minimalisztikus kezdőlapon beírhatjuk a szívünknek kedves keresőszót, azaz taget, amelyhez kapcsolódó fotókat szeretnénk látni. A kereső először is kidobja a kapcsolódó tagek naprendszerét, majd az egyik bolygóra kattintva megtekinthetjük a képeket is. Nagyon kellemes, könnyéd böngészés, ha épp céltalanul szeretnénk elmerülni sok százezer szép fotó között. Íme néhány screenshot:

Teljesen véletlenül találtam rá a világ legnagyobb archívumának flickr streamjére. A Washingtonban székelő könyvtár, amely a világon megjelent összes publikációt beszerzi és archiválja, bő hétezres fotógyűjteménnyel büszkélkedik kedvenc fotómegosztó oldalunkon. Rengeteg érdekes, legendás fotó van, menjetek, szemezgessetek!