Nemrég egy svéd adok-veszek oldalon böngészve belebotlottam egy csillagszűrőbe és azonnal lecsaptam rá. Régóta szerettem volna valamiféle ‘játék’ szűrőt használni, és a karácsonyi szezon közeledtével a csillagszűrő tökéletesnek tűnt. Példásan, 1 nap (!!!) alatt megérkezett a postaládámba a szűrő, aznap este már fel is tekertem és boldogan próbálgattam. Pár hete már megvan, ideje összegeznem a tapasztalatokat.
A csillagszűrő egy viszonylag egyszerű portéka, átlátszó üveg, és nagyon finom vonalakkal barázdált mintája van. Ezekből lesznek később a csillagok (a kis képen remekül látszik a szűrő mintája a bokeh krökben). Elsőre nem volt tiszta, hogy miből lesz csillag és mekkora és mitől függ az egész, de egy kis kísérletezéssel sikerült nagyjából rájönnöm a dolog nyitjára.
Előszöris a szűrt fényű lámpákból sajnos nem lesz csillag, tehát lágy fények mellett elhanyagolható a hatása. Legszebb csillagok az apró, éles fényű lámpákból lesznek, amelyeket nem takar semmilyen búra. A karácsonyfaizzók és a kis LED fények remek alanyok, kedvenc csillagszűrős fotóm ez az izzós faág. Az autók közül a xenonlámpás fényszórók a legjobbak, és a sima utcalámpákból is szép csillagzat lesz, csak nem árt vigyázni, nagyon könnyű átesni a ló túloldalára és iszonyat bling bling köntösbe bújtatni a várost. De karácsonykor pont megengedhető egy kis csillogás, van olyan fotóm, amely kimondottan az eltúlzott tündöklést használja ki hangulatelemként. Természetesen a szögtől is függ a csillag fényessége és mérete, ha a fényforrás pont a lencsére merőleges, akkor lesz a legnagyobb, legfényesebb a csillag is. De direkt lámpafénypontok mellett bármilyen éles csillogásból lehet csillag, pl. gyertyaláng, fémen megcsillanó lámpa vagy napfény, víztükrön megcsillanó nap, stb. A lehetőségek szinte korlátlanok, és amikor az ember túljutott az első elragadtatáson, igen jó komponálási és kreatív lehetőségek rejlenek a szűrőben, amely még egy polárnál is olcsóbb. Ami nekem legjobban tetszik benne, az az, hogy egészen tág rekesz mellett is lehet csillagosat fotózni, így egyazon képre ‘rajzolhatunk’ csillagot és bokeh-köröcskéket is. Tiszta orgia :)
A csillagszűrő jelenleg állandóan fent van egyik vagy másik 58mm-es fix obimon (ilyenből 3db van a tulajdonomban, ezért 58-as szűrőmérettel vásároltam a szűrőt is), a hatása nappali és csillagmentes fényeknél optikailag nem észrevehető, viszont az autofókuszt néha megtréfálja, szóval ha hosszabban fotózok napközben, azért leveszem.
Sajnos a neten nagyon kevés forrást találtam erről a szerethető játékszerről, a flickren a star filter csoportnak mindössze 11 tagja és 26 fotója van, és a szűrő optikai hatásáról is nagyon kevés dokumentációt találtam - ha valaki ügyesebb nálam, ne tartsa magában, érdekel a téma :)

Egy ideje megvan már az NDx1000 szűrőm, néhány hete intenzíven használom, elérkezett hát az ideje, hogy írjak róla egy kis összegzést.
Mivel a Hoya már nem gyártja a 77mm-es ND400 szűrőjét (náluk ez a megnevezése), kénytelen voltam a valamivel drágább B+W gyártó NDx1000 szűrőjét megvásárolni. Ez nem bizonyult rossz döntésnek, mivel az üveg igen jó minőségű és nem rontja a képminőséget. Egy érdekessége van: a színhőmérsékletet eltolja, a fotó melegebb színeket kap. Ez főleg felhőfotózás során hasznos, a felhők szép lilás pinkes árnyalatot kapnak, általában nem is korrigálom. Egy kis PS mentes csalás :)
A használatról
Egy szinte koromfekete üveglapról van szó. Nem is csoda, hiszen nevéhez hűen a szűrő ezerszeres záridőt generál a szűrő nélküli állapothoz képest. Ezért aztán speciális technikákhoz kell folyamodni a használata során. Először is állvány elengedhetetlen, hiszen az amúgy 1/1000 másodperces verőfényes felvétel kiexponálásához is 1 teljes másodpercre lesz szükségünk, de legtöbbször még ennél is sokkal hosszabb lesz a záridő (eddigi rekordom 7 és fél perc). Mivel a szűrőn átlátni nem lehet, előzőleg meg kell komponálni a fotót: gép állványra fel, fotó megszerkeszt, és a legfontosabb: megnézem a záridőt, majd igencsak hiányos matektudásommal megpróbálom beszorozni ezerrel. Hány másodperc lesz például 1/25 x 1000? Ezen néha megőrülök és irigykedve gondolok az iPhone tulajdonosokra, akik számára már egy külön appot is kifejlesztettek az ilyen záridők beszorzására.
(zárójel, de fontos: a kikalkulált záridőre mindig ráteszek 10-20 százalékot, tapasztalatom szerint jót tesz a képnek, kiemeli a fényeket. Nem kell félni, nem lesz zavaróan túlexpos a kép, csak részletesebb.)

Miután minden megvan, feltekerem a szűrő, BULB módba tekerem a tárcsát t és exponálok. Ehhez elengedhetetlen társ a távkioldóm: egy zsinór nélküli Hähnel kioldó. A kioldót a gépvázra csatlakoztatom, a különálló távirányítót pedig a kezemben szorongatom. Nagyon kényelmes ficsör, hogy nem kell végig lenyomva tartani a gombot a távkioldón sem, hanem 5 másodperc elteltével elengedhetem és a következő lenyomáskor lesz vége az exponak.

Utólag sajnos ki kell retusálnom pár hotpixelt, de nem vészes, főleg a 350D-hez képest meglepően kevés kiégett pixel maradt. Alant látjátok az eddig publikálásra méltó fotóimat az NDx1000-el.

Created with Admarket’s flickrSLiDR.

Created with Admarket’s flickrSLiDR.

Mivel a környéken rengeteg víz található (yes, I’m in heaven) újabban rákattantam a hosszú záridős fotókra, amelyek teljesen varázslatos kinézetet kölcsönöznek a legközönségesebb pocsolyának is. Ehhez beszereztem két ND szűrőt is, amelyek segítségével sokkal hosszabb záridőt érhetek el, akár fényes nappal is. Az ND szűrőzésnek megvan a sajátos technikája: a képet megkomponálni és élességet állítani szűrő nélkül kell, majd ha ez megvan, feltekerni a szűrőt, beállítani (vagy megsaccolni) a záridőt és exponálni. Majd szűrő ismét le, téma beállítása és így tovább. Nem kapkodó idegbetegeknek való elfoglaltság, annyi szent.

Most viszont rátaláltam egy csodás termékre, amely okos, hasznos és az állandó szűrőtekergetést is teljesen kiiktatja a fotós életéből. A neve Singh-Ray Vari-ND - ez egy olyan ND szűrő, amelyet polárszűrőhöz hasonlóan tekergethetünk, amíg a kívánt hatást elérjük - csak a hatás nem a polarizált fény kiszűrése, hanem a záridő hosszabbodása. A szűrő intenzitása 2 és 8 stop között változik, ez záridőben a következőképpen alakul: legenyhébb, 2-es álláson a záridő négyszeres, míg a 8-as, legerősebb álláson a záridő 250-szeres hosszabbodását eredményezi. Ez már igen szép eredmény és pl. csodálatos víztükröket, vízeséseket lehet alkotni vele. (Remélem jól számoltam, a biztonság kedvéért elloptam a gyártó oldaláról a táblázatot és megmutatom itt is.)

How Vari-ND slows down your shutter speed for a “typical” daylight scene
Without any filter on your lens Exposure = 1/500 sec.
Vari-ND on lens set to Min. density (2 stops) Exposure = 1/125 sec.
Vari-ND on lens set to middle density (5 stops) Exposure = 1/15 sec.
Vari-ND on lens set to Max. density (8 stops) Exposure = 1/2 sec.

A legfantasztikusabb az, hogy nem kell szűrőket cserélgetni, hanem a fényviszonyoknak, kívánt záridőnek megfelelően simán csak állítani rajta. A Vari-ND-t komponáláskor a legenyhébb állásba tekerem és komponálok, fókuszálok, majd egyszerűen növelem az intenzitását és exponálok. Ez egy igazi tájfotós csemege. Az ára borsos: 77mm, vékonyperemes kivitelben 390 dollárt kér érte a gyártó. De aki sokat használja, annak szerintem mindenképpen megéri. Most pedig megyek és meghirdetem eladásra a két ND szűrőmet :)

Created with Admarket’s flickrSLiDR.